Film: Animal Político

  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  

Animal Político

Animal Político

Nem írom le a film ki-kicsodáját, arra ott lesz az IMDb oldal, majd onnan meg lehet keresgélni a stáblistát. Próbálok nem spoilerezni a film kapcsán (nehéz is lenne), csak leírom a benyomásaimat róla. Tudni kell, hogy elég kritikus vagyok a filmekkel kapcsolatban, szóval attól, hogy nekem nem tetszik, még lehet, hogy másnak nagyon fog.

Az alkotás már első ránézésre is művészfilm. Olyan mintha az ending credits-el kezdődne, de kis türelemmel eljutunk a filmig, ahol már az első képpel ismét próbára teszik a türelmünket. Sivatag. Olyan szép, mintha rajzolva lenne. És csak van és csak ott van, egy snittből, statikus szögből véve és hosszú másodperceken át csak nézzük és már keressük a távirányítót, hogy vajon benyomódott-e a pause gomb. Ez afféle művészi fokozás. Értem én ezt, szeretem is. Szerencsére ízlésesebben el lett találva a hossza, mint a Stalker bevezetésének. Node mennyire is művészfilm ez? Amikor megjelennek a fej nélküli öltönyös hapsik a sivatagban, már tudhatjuk, hogy nagyon az lesz majd. Bár mit is vártunk egy olyan mozitól, aminek egy tehén a főszereplője?

A nevezett főhős tök cuki. Férfi hangja van, de egy tehén játsza… Nem baj, így legalább nem látjuk folyton a himbilimbijét. Kicsit Tina Belcherre emlékeztet. Csak ő menőbb. Imádom a tehenes képeket a filmből, ahogy mossák a haját, ahogy cigizik, ahogy ruhát próbál vásárláskor. A gyerekkori videóit, főleg a görkorisat. Különféle okokból a film végére már nem látjuk majd a bocit, szóval az elején kell kiélvezni a cukiságát.

Talán a szereplő helyén a tehén az emberéletben ránknehezedő tehetetlenséget akarja kifejezni, talán azt az érzést, hogy nem passzolunk abba, amit csinálunk. Képileg átjön, amit sokan érzünk néha az életünkben. Ez a boci is tele van ezzel az érzéssel. Boldog, de ránehezedik az ősi szorongás. Tudtátok, hogy egy boci is lehet jó színész? Olyan arcot vág, amilyet odaképzelünk neki. Mindent kifejez a kis pofája amit szertnénk hogy kifejezzen. Lehetséges, hogy mindenki mást fog látni ebben a filmben. De ha Tião azt akarta kifejezni ezzel a filmmel, hogy a főszereplő nem érzi magát a saját életébe beleillőnek, hát az is jól megy. A jógás jelenetnél csak ránézek a bocira és már értem is. Pont olyan, mint én a diszkóban. Nem feltétlen passzol a dologba.

Jóga és Tehén

A művészetben a művészet, tehát egy festmény a filmben meghozza az epifániát főhősünknek, de a cselekmény kicsit várat magára. Gondolom nem spoilerezek, ha elárulom, hogy ez a teljességet kereső tehén végül rájön, hogy ki kell törnie eddigi életébeől, megtalálnia valódi önmagát. Mi pedig kíváncsian nézzük ahogy a boci sztorija mentális road movie-vá változik. Közben idővel megszokjuk, hogy nem ember van a képeken emberei helyzetekben. A filmbe illesztett másik film nagyonsok meztelenséget és még több kérdést hoz magával. Furcsa, hogy a vörös lány is éppolyan emberidegen mint a tehén, mégis passzol a képekbe, ha eltekintünk a naturalista jelleg feszélyező érzésétől. Persze mire megszoktuk a bocit a rendező hozott nekünk helyette egy vörös (kaukázusi) lányt. Mire őt megszokjuk változik megint minden. Majdnem minden. Az ABNT szabványai maradnak. Tudtátok, hogy az Associação Brasileira de Normas Técnicas mivel foglalkozik? Én sem.

Az űrodüsszeiás referenciát felismertem, de már rég nem vagyok benne biztos, hogy jól értettem a jeleneteket. Érdekes kérdés, hogy mi az ami emberré tesz minket. Különféle szinten különféle dolgok. A családunk, a munkánk, a felelősség, vagy az öntudatunk talán. Szerencsére van olyan gép, ami minden kérdésünkre választ adhatna. De vajon mi a helyes kérdés? És ha monolit vagyok a sivatagban az miért szomorúbb, mint az emberek erdejében egyedül barangolni? És mi jön a halál után?

Elkalandoztam. Foglaljuk össze ezt a filmet nagyvonalakban. Egy gondolati csapongás vizualizációját láthatjuk a képeken. Metaforákkal és kimindott szavakkal keresi az író az öntudatos lét önmagát feltáró titkát. Közben elkísérjük, nézzük a különös képeket. És az élet értelme helyett arra kérdezünk rá, hogy merre van a város? Miért olyan a jelenet amilyen? Miért éppen boci? El lehet siklani a tartalom felett, ha az ember megpróbál a részletekre figyelni, de annyira kevés a részlet a filmben, hogy ez igen nehéz. Minden elénk van téve, mintha egy bocinak próbálná egy ember elmagyarázni a kressztáblák jelentését. Örülök neki, hogy a múúú-landóságot az író az emberi oldalról ragadta meg, ahogy minden mást is. Sehol se találunk alpári humort hamburgerről, vagy vágóhídról. Ez a boci éppen olyan lény, mint te vagy én. Egyedül egy marhabőrdzseki kerül elő a filmben, de nem dominálja a jelenetét igazából. Mire meglátjuk, már tele van a fejünk a boci történetével.

Gyorsértékelés:

Rendezés 8
Színészi munka 10
Történet 7
Élvezhetőség 6

Annyit tudok tanácsolni, hogy gondolkozós kedvünkben üljünk neki ennek a filmnek. Nem vígjáték, mint ahogy reméltem, nem családi mozi. Egy rövid (71 perces) elgondolkozgatás, merengés képi aláfestéssel és egy bársonyhangú narrátorral.

– Nagy Attila –
Capoeira edző Debrecenben.
A Capoeira Hungria csoport alapítótagja, a Brazil Kulturális és Harcművészeti Egysület elnöke.


  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  

Instrutor Cabeludo névjegye

- Nagy Attila - Capoeira edző Debrecenben. A Capoeira Hungria csoport alapítótagja, a Brazil Kulturális és Harcművészeti Egysület elnöke.
A bejegyzés kategóriája: Brazil filmklub
Kiemelt szavak: , , , , , , .
Közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..