Az Orixák Bemutatása 1 (A Joruba Hitvilágról)

    Egy igazán átfogó cikksorozatba szeretnék most belekezdeni, ami a Joruba világához, vallásához kapcsolódik.  De mielőtt belevágnánk a közepébe nézzük mi is az a Joruba (Yoruba) .
A Joruba népet Délnyugat-Afrikában és a szomszédos Togo és Benin területeken találjuk.  A vallás a Joruba népcsoport vallási és spirituális elképzeléseit és gyakorlatait öleli körül. Sokszínű vallásuk az elhurcolt rabszolgákkal együtt átkerült az Újvilágba is ahol a kereszténységgel ötvözve szinkretikus vallások jöttek létre mint pl az umbanda a candomblé és a sentaría.

Candomblé

Kola Abimbola leírása szerint egy egész kozmológiát dolgoztak ki a Jorubák.
Istenük egyik neve Olódúmaré,  aki minden energia forrása. A legfelsőbb istenségnek három manifesztációja van. Olódúmaré, a teremtő, Olorun, a mennyek uralkodója és a harmadik Olofi, aki az Orún (a túlvilág) és az Ayé (a mi világunk) közötti közvetítő. Olofi áll kapcsolatban közvetett módon az emberekkel, az Orixákon keresztül. A hit szerint idővel minden embernek transzcendenssé kell átlényegülni és eggyé kell válnia Olódúmaréval hogy eljuthassanak Òrún-Rérébe, azok spirituális világába, akik jó dolgokat tesznek. Ehhez növekednie kell az emberben az orí-inunak (lelki tudatosság a fizikai világban), hogy egyesülhessen az ember felsőbb énjével, az ipônrival (Orí Òrún). Akik elakadnak a lelki fejlődésben valamelyik életük során, azok az Òrún-Apadiba, a törött cserepek láthatatlan világába kerülnek. Az ember több élet során fejlődik annyit, hogy elérhesse a transzcendenciát. Ez leginkább Olódùmarè avagy Olofi földi közvetítőinél az Orixáknál figyelhető meg.

Egy teremtésmítosz szerint Olódúmaré elküldte az igazságot hogy kiderítse melyik bolygó lakható. A Föld bolygó eleinte nem tűnt annak mert túl nedves volt. Olódúmaré segítségére azonban istenségek siettek, köztük Obátálá, aki egy kagylót hozott aminek a héjában föld, két szárnyas lény és textilszerű anyag volt. Obatalá kiszórta a földet, amit a szárnyas lények széthordtak a felszínen és az dombokká, völgyekké alakult. Ezután felállt egy magaslatra és elnevezte Ifé-nek. Homokból formákat készített és a termékeny földön elkezdtek éledezni az első növények. Míg a Földön Obátálá szorgoskodott addig Olódúmaré a világűrben gázokat gyűjtött amiket tűzgolyóvá gyúrt és elküldte Ifébe. A tűzgolyók kiszárították a föld egy részét és kiégették a homokformákat majd Olódúmáré a figurákba fújta az élet leheletét és azok életere keltek. Ők voltak Ifé első lakói. Ifét ezért nevezik a lét bölcsőjének.

Olodumare

Olódúmaré a teremtő

Egy másik teremtésmítosz szerint kezdetben csak víz létezett. Olódúmaré elküldte Obátálát, hogy hozza létre a földet. Obátálá egy hosszú láncon ereszkedett le. Hozott magával vasat, némi földet és egy kakast.  Obátálá a vízbe rakta a vasat, rá a földet s arra pedig a kakast ami szerte-szét rugdosta a földet, így jöttek létre a szárazföldek. Majd Obátálá a földből megteremtette az embereket és megkérte Olódumarét hogy fújjon beléjük életet.
Egyesek szerint Obátálá egyedül akarta létrehozni a földet de Olódúmaré elaltatta őt míg befejezte munkáját. Mások szerint Obátálá formálja az élőlényeket még anyjuk méhében is.

Húsvét Brazíliában

Húsvét Brazíliában

Feliz Páscoa! – mondják, azaz Kellemes húsvéti ünnepeket! Itt az ideje kitérnünk erre az ünnepre is, hiszen bár egy remek dolog, hogy máris tudjátok hogyan köszönteni brazil ismerőseiteket a jeles nap alkalmából, mégis jobb, ha kicsit betekinthetünk abba, hogyan is ünneplik arrafele a húsvétot.

Keresztény ország keresztény ünnepe lévén a húsvét vallási háttere nem különbözik a Magyarországon megismertektől. A karnevál, ami a nálunk lévő farsangi mulatság néphagyományával hasonlatos, egy keddi napon ér a csúcspontjára. Ez a karnevál az utolsó nagy féktelen mulatság hamvazószerda előtt, ami a nagyböjt kezdete.

Quarta-Feira de Cinzas, azaz hamvazószerda nem igazán ünnep, hanem a tisztelet, a megbánás napja. A pap a templomban ilyenkor hamuval keresztet rajzol a hívők homlokára, ez a bűnbánat jelképe. Ettől a szerdától negyven napra van a húsvét vasárnapja. A  húsvét nem naptári ünnep, hanem úgynevezett mozgóünnep, mivel időpontja a hold fázisaihoz kötődik, tehát nem azonos a dátuma minden évben.

A hamvazószerdát tehát a Quaresma, magyarán a nagyböjt követi. Ez a böjtölés időszaka ugyan, de sokan arra szánják ezt az időt, hogy megszabaduljanak valamilyen függőségüktől, káros szenvedélyüktől, vagy mértéket tartsanak valamiben. Ilyenkor sok hívő meggyónja bűneit. Ennek a negyven napos időszaknak az utolsó hete már a Semana Santa, a nagyhét. Quinta-Feira Santa napján, tehát csütörtökön ér végéhez a quaresma.

Ahogy a Biblia is írja, Jézus Krisztus pénteki (nagypéntek) keresztre feszítése után a harmadik napon, vasárnap feltámadt. Halálával megváltotta mindannyiunk bűnét és a feltámadással legyőzte a halált. A pénteki nap, Sexta-Feira da Paixão vagy Sexta-Feira Santa, Jézus Krisztus halálának megemlékezése, ezzel a nappal kezdődik a húsvét ünnepe, a feridado da Páscoa, ami nemzeti ünnepnek számít Brazíliában. A katolikusok nagypénteken nem esznek húst, vagy böjtölnek.

A Nagyszombat, tehát Sábado de Aleluia a nagyhét utolsó napja. Ezen a napon a Malhação de Judas avagy Queima de Judas hagyományáé a főszerep. Ismerős lehet a bábuégetés hagyománya a magyar télbúcsúztató ünnepekről. Brazíliában  nagyszombaton egy ember alakú, méretű bábut öltöztetnek be Júdásnak, aztán egész nap náspángolják az ünnepély keretében, végül délben felgyújtják. Sok városban ebből a hagyományból túristalátványosságot csináltak, mint páldául Ituban. Ezutóbbi városban egyenesen az ördöggel a nyakában ábrázolják Júdást, akit nem felgyújtanak, hanem felrobbantanak az ünnep alkalmából.

Napjainkban vannak helyek, ahol a tréfás lakosok politikusokat vagy kevéssé kedvelt futballistákat formálnak meg a bábukból mielőtt felgyújtanák azokat.

Húsvét vasárnapja a Domingo de Páscoa. Míg nálunk a hétfő is ünnepnek számít, Brazíliában ez nem így van. A keresztény liturgián kívül sok egyéb szokás is társult a húsvéthoz. Az egyik legkézenfekvőbb, hogy a családok a három napos hétvégét kihasználva ilyenkor elutaznak, ha tehetik. Bár nagypénteken nem lenne szabad húst enni, sok családi összejövetel van ilyenkor, hatalmas lakomákkal, melyeken tőkehalból, egyéb halakból és hús nélküli ételekből lakmározhatnak az egybegyűltek. Vasárnap húsvéti csokitojásokat adnak a családtagoknak, barátaiknak „Feliz Páscoa” jókívánsággal. Ezeket a csokitojásokat házilag is el lehet készíteni, de meg is vásárolhatóak, hiszen a karnevál előtt már elkCartas do Pistas do coelhinhoezdik árulni őket. A csokoládé fajtája és a tojás tartalma változó. Van amelyikben játék van, van amelyikben bonbon. Mivel ezek a tojások igen drágák, vannak akik csak simán táblás csokoládét vagy egyéb csokikat ajándékoznak helyettük. Náluk is ismert a gyerekek körében a húsvéti nyuszi és vannak szülők, akik a nyuszi helyett elrejtik a tojásokat reggel, amiket a gyerekeknek kell megtalálni. „Pistas do coelhinho” az egyik játék neve. A házban mindenfelé kis kártyákat helyeznek el, amin rövid feladványokkal a következő kártya helyét árulják el. Az utolsó kártya a csokicsomag lelőhelyére utal. A kis nyomozók így megtalálják végül az édességet. Rendkívül aranyos játék, szülőknek érdemes utánajárni.

A „caça aos ovos” tehát tojásvadászat nálunk is ismert szokás. Általában nagy udvaron, vagy parkban szokták játszani. Sokszor ismerős gyerekeket is meghívnak rá. A gyerekek kis kosárkákat kapnak és az udvaron elrejtett tojásokat kell összegyűjteniük. Persze festett és egyéb módon díszített tojásokat is lehet ezeken a játékokon találni, éppúgy, mint csokitojásokat. A tojások dekorálása is külön program szokott lenni a kissebbek számára. Anya ilyenkor a ház díszítésével, főzéssel és édességkészítéssel töltheti minden percét. A húsvéti dekoráció mellett sokan még arra is figyelnek, hogy a kosár, amiből tojással kínálják a vendégeket is csodálatos legyen. A vasárnap hátralevő része családi ebéddel és gyakran grillezéssel telik.

Nagyjából ennyit tudunk hirtelen elmondani általánosségban a brazil húsvétról. Semmi locsolás, semmi hímestojás. Azért ez így nem teljesen igaz. Most nézzük meg, a tájegységekre jellemző speciális hagyományokat.

Délen, Paranában az ukrán bevándorlók leszármazottainak köszönhetően él néhány helyen a Paska hagyománya. Nálunk ezt húsvéti kenyér vagy húsvéti torta néven ismerik. A Paskát csak azután lehetett fogyasztani, hogy megáldották. Egyéb hiedelmek és hagyományok is kötődnek hozzá, de már csak keveset ismernek a régióban. A pêssanka is ebben a közösségben terjedt el igazán. Felénk hímestojásként ismerik.

Pejuçarában a lakosok szőnyegeket készítenek fuxico-kból. A fuxico egyfajta szövetből készült virágdísz. Ezek a gyönyörű szőnyegek a templomokat és a városközpontot díszítik az ünnep alatt.

Pomerode a legnémetebb brazil város. Itt nem csak feriado de Páscoa néven ismerik a húsvétot, hanem Osterfestként is. Itt az Osterstüppen nevű szerenádozás keretein belül a zenészek hajnalban a házakhoz mennek és muzsikával hirdetik a megváltó feltámadásának örömhírét.

Délkeleten a legaktívabb a fent említett Júdáségetés hagyománya. Ezt a szokást a portugálok hozták magukkal. São Pauloban és Rio de Janeiroban található a legtöbb a görög származású család. Ők főtt tojásokat festenek vörösre. Két ember megfog egy-egy tojást és egymáshoz ütik. Akié sértetlen marad, annak valóra válik a kívánsága, a másik veszített.

tapete de floresOuro Pretoban a virágszőnyegek hagyománya egy csodálatos nevezetesség.

Araxéban a Páscoa Iluminada hasonlatos a már Magyarországon is ismert fényvetítésekhez. Debrecenben például Augusztus huszadika alkalmával láthattunk hasonló fényjátékot.

Középnyugaton, Pirenópolisban Jézus halálának történetét elevenítik meg a város lakói számára, mint valami monumentális színielőadást a nagyhét folyamán. Mato Grosso do Sulban pedig a paraguayi hatásokat figyelhetjük meg, leginkább a gasztronómia tekintetében. Goiás városában a Procissão do Fogaréu rendezvény passiójátéka vonz minden évben több mint húszezer nézőt a városba. Éjszaka, a fáklyás felvonulás idejére a város sötétbe borul.

Északkeleten három jellegzetes ételt kell megemlítenünk. Az első a quibebe, egy jerimum püré, amit nagypénteken szokás fogyasztani. A második a kókuszos rizs (kókusztejjel főzik). A feijão de coco pedig egy kókuszos babos étel, ami a leginkább elterjedt ünnepi fogás a régióban.
Piauí a leginkább katolikus állam Brazíliában. A lakosok 88 százaléka katolikus. A vallásos hagyományokat itt veszik a legkomolyabban. Sokáig nagypénteken itt tilos volt még a fésülködés és a fürdés is.
Bahiában a leghíresebb Procissão do Fogaréu Serrinhaban van. 1930 óta kerül megrendezésre. A menetben több mint harmincezer hívő vesz részt, fáklyákkal és gyertyákkal vonulva a Nossa Senhora Santana dombra.

Procissão do Fogaréu - Serrinha

Északon a Procissão do Senhor Morto menet figyelhető meg minden egyes államban. Belémben például ez a menet a Catedral da Sé-ből az Igreja de São João irányába tart. A holt vagy a keresztet cipleő Jézus szobrának azt a végtagját méri le egy zsinórral a beteg, amelyikkel gondja van. Például a sánta megméri Jézus lábát, majd a saját lábára köti a zsinort, gyógyulást remélve. Ez a tradíció hasonlatos a bahiai szalagok kialakulásának történetéhez.
Barcarenaban tekinthetjük meg húsvétkor a Paixão da Amazônia névre hallgató epikus passiójátékot. 130 színész és 200 statiszta adja elő a történetet. Az északi régióban ez a legnagyobb ilyen előadás.

Nagyjából ennyit tudunk ma elétek tárni a brazil húsvétból. Érdemes a fent említett helyeknek, ételeknek, ríusoknak utánajárni az interneten, mert csodaszép, ízletes és lenyűgöző dolgokat találhatunk. A húsvéti gasztronómia részleteire idén nem térünk ki részleteiben, mert egy olvashatatlanul hosszú cikk kerekedne belőle, de lehetséges, hogy jövőre megpróbáljuk. Pár csokitojás receptet azért lehet találni, csak hogy megédesítsük az ünnepet.

FELIZ PÁSCOA! Boldog húsvétot kívánunk mindenkinek!

A Bahiai Szerencseszalag

nosso senhor do bonfim templom

A Senhor do Bonfim Bahiában, Brazília észak-keleti régiójában található, a térség leghíresebb templomában (Igreja Nosso Senhor do Bonfim). A Senhor do Bonfim voltaképpen Jézus Krisztus ábrázolása, mennybemenetelének pillanatában. A szalagok (fiták), melyekről az alábbiakban szó lesz, Magyarországon leginkább bahiai szerencseszalagként ismertek, Brazíliában pedig Fita do Senhor do Bonfim, Fita do Bonfim vagy fitinha do Bonfim néven említik őket. Ez a különleges szuvenír, amulett Brazíliában Salvadorra jellemző leginkább.

Nosso Senhor do Bonfim Templom - Altar Mor

Az Első feljegyzések ezekről a szalagokról 1809-ből valóak. Az eredeti szalagot úgy ismerték, mint a Bonfim mértékét, mivel pontosan 47 centiméter hosszú volt, ami megegyezik a fent említett templomban található Senhor do Bonfim szobor jobb karjának hosszával. A szobrot Portugáliában, Setubalban készítették. A „mérték” kézzel hímzett selyemből volt, arannyal és ezüsttel festve. A további szalagokat az emberek a nyakukban hordták, rákötve medálokat, szentek képeit. A gyógyulást kereső emberek képet, vagy kis viaszszobrot vittek a templomba a meggyógyítani kívánt testrészről, ezzel kérték a szentek segítségét a felépülésben, emlékeztetőül pedig egy ilyen szalagot kaptak, ami a templomot magát szimbolizálta.

Nem tudni, hogy a szalagok mikor alakultak át a ma is ismert, csuklón viselt, rövidebb fitákká, de azt tudjuk, hogy a hatvanas évek közepén már árulták ezeket az új szalagokat Salvador utcáin, hiszen az ottani hippik öltözékének része volt a szerencseszalag. Napjainkban már utcai árusok is árulják a templom környékén és szuvenírként és emlékként a turisták részére, akik meglátogatták a katolikus templomot.

Jelenleg a szalagok egyszerű anyagokból készülnek, sokféle színben. A legtöbbre ez van írva: „Lembrança do Senhor do Bonfim da Bahia” (A Bahiai Senhor do Bonfim emléke). A színek jelentőssége a szalagok katolikus eredetével ellentétben a Candombléban keresendő. A Candombléból ismert Orixákat szimbolizálják a különböző színek:

Zöld: Oxossibahiai szerencseszalagok
Világoskék: Iemanjá
Sárga: Oxum
Sötétzöld: Ogum
Színes vagy rózsaszín: Ibeji(erê) és Oxumaré
Fehér: Oxalá
Lila: Nanã
Fekete, vörös betűkkel: Exu és Pomba gira
Fekete, fehér betűkkel: Omulu
Vörös: Iansã
Vörös, fehér betűkkel: Xangô
Zöld, fehér betűkkel: Ossain

A hagyomány szerint a szalagot kétszer kell körbetekerni a csuklón és három csomóval kell megkötni. Mindhárom csomó egy titkos kívánságot jelképez, amiket akkor találunk ki, amikor megkötjük őket és titokban kell tartani, amíg a szalag le nem esik a csuklónkról. Ha a szalag elkopik és magától leesik idővel, akkor valóra válnak a kívánságaink. Viszont ha megpróbáljuk levágni a szerencseszalagot vagy bárhogy eltávolítani, akkor a kívánságaink sosem teljesülnek és ráadásul a csalás balszerencsét hoz ránk.

A Macumba

MacumbaA Mayomberól, az Orixákról, a Quimbandáról, a Candomblé girákat vezető apákról, anyákról hazánkban még mindig keveset tudni, bár az is igaz, hogy Magyarországon nem sok macumbeirával lehet találkozni. Mégis sokakat érdekelhet, hogy miről is van szó valójában, amikor a Macumba világáról beszélünk. Mi is ez az egész? Magamnak is feltettem a kérdést, mert már sok brazil mestertől sok apróságot hallottam a témában és a Besouro című filmben is nagy szerepet kapott a Macumba, de azon kívül, hogy a természet erőit megtestesítő Orixákat követő vallás, a Candomblé is a Macumbához tartozik, nem sokra jutottam. Úgy véltem, a Macumba boszorkányság a vallás mögött, de nem voltam biztos magamban. Nekilódultam hát felderíteni az ügyben a Wikipédiát, de a különféle nyelvű oldalak a Macumba témakörében ellentmondásos információkat soroltak. Megpróbáltam összerakni mindezekből, a teljesség igénye nélkül egy cikket, ami lehetséges, hogy néhol hibás, de így is betekintést enged a Macumba kifejezés jelentésébe.

Macumba

Etimológia:

– A Macumba (portugál szó, ejtsd: Makumba) szónak több jelentése van. Egy bantu nyelv, az észak-angólai kimbundu „ma’kôba” szavából ered a kifejezés. Eredeti jelentése nem tisztázott, van aki szerint egy „táncra” utal, mások szerint egy afrikai ütős hangszer nevéből ered (a reco-recohoz hasonló).
– Mielőtt egy külön vallást jelentett volna, eredetileg azon vallások gyűjtőneveként használták az 1800-as években, amik gyakorlatukban vagy hiedelemvilágukban az animista szinkretizmust követték. (Az animizmus tárgyai elsősorban szellemlények: szellemek, lelkek, tündérek és démonok. Alapvető jellegzetessége, hogy különböző dolgokat, élőket és életteleneket is, lélekkel, szellemmel rendelkezőnek gondol, megelevenít. A szinkretizmus különböző vallások ötvözését jelenti.)
– Az 1900-as években a Macumba már egy szleng kifejezés volt – azok között a brazilok között, akik nem követték ezeket a vallásokat – a boszorkányságra, fekete mágiára.

A vallások, amiket a Macumba kifejezés magába foglal a következők: Candomblé, Umbanda, és a Mesa Blanca.

Területi elterjedése:

A Macumbát Brazíliában, Argentínában, Paraguayban és Uruguayban gyakorolják. Úgy tűnik kapcsolatban áll azzal a hiedelemmel is, hogy a Boto (egy édesvízi delfinfajta az Amazonaszban) alakváltásra képes és ember formájában fiatal nőket csábít el. Ezt a hiedelmet számos benszülött faluban fellelhetjük az Amazonasz, a Rio Negro és a Rio Japurá mentén.

Brazília déli felében sok helyen gyakorolják. Sok követője, a tradícionális vallások (Kereszténység, Iszlám, stb) mellett követi a macumbát, ami gyakran alapvetően szembenáll a másik vallás irányelveivel, de úgy tűnik, hogy ezt a hívők szociális környezete csendesen elfogadja.

A Maranhão állambeli Codót tekintik a Macumba központjának. Codóban él Brazília egyik leghíresebb „apja”, Bita do Barão, aki hatalmas befolyással bír.

A Candomble leginkább Bahiára jellemző, míg az Umbandát legnagyobb számban Sao Pauloban vagy Rio de Janeiroban gyakorolják.

Rítusok:

A Macumba néhány alkalmazója arra használja a rítusokat, hogy fájdalmat, anyagi bajt, betegséget, vagy halált hozzon más emberekre különféle okokból. Általában a Macumba spirituális vezetői ehhez egy képet kérnek az illetőről, akinek ártani szándékoznak, melynek a hátoldalára van írva az illető neve. Az ilyen rituálékat gyakran varázslásnak, fekete mágiának tekintik.

A vallások közül, melyek a Macumbahoz tartoznak, egyedül a Candomblé követői szoktak állatokat áldozni a rituáléik során. A Candombléban a vér szent és szimbolikus, olyan gyakran használják, amennyire lehetséges. A vér a követők számára az életet jelképezi és a kapcsolatot, amely összeköti őket, mint egy családot.
Az Umbanda másfelől pálmafaolajat (azeite de dendé vagy rövidebben dendé) használ a rituálékban. Ez azért van, mert a Candombléban használt vér negatív stigmájává vált a vallásnak, és az állatáldozatokat sokan a barbarizmusnak vélték. A Candomblé vértől való függése ahhoz vezetett, hogy egyre kevesebben tértek rá erre a vallásra. Mivel a dendé színe hasonló a véréhez, helyettesítésként működött a Gira résztvevőinél, azokban a rítusokban amikben vérre lett volna szükség. Így az Umbanda követői anélkül gyakorolhatják vallásukat, hogy stigmatizálnák őket.
A Mesa Blanca ezzel szemben úgy véli, hogy a vér és a dendé balszerencsét és bajt hoz arra, aki használni meri őket a rituáléiban. A dendé például a rabszolgák agresszív szellemeihez kapcsolódik és olyan egyéb gonosz lényekhez, melyeket a csoport elzárt és elhagyott a rituáléiból. Az elzárkózás ennek a két médiumnak, a vérnek és a dendének a használatától kissé eltávolítja a Mesa Blancát az Afro-Brazil vallásoktól és magától a Macumbától.
A méz szintén fontos szerepet tölt be ezekben a vallásokban, mivel a benszülött indiánok lelkeit reprezentálja. A mézet gyógyításra és békéltetésre is használják. A méz színe egészen más, mint a dendé és a vér színe, ezért nem társítanak hozzá a fentiekben említett gonosz lényeket.
A víz a legfőbb jelkép a Candomblén (ahol a vér) kívüli vallásokban. Arra is használják, hogy beletekintve bölcsességet nyerjenek, emellett a víz szimbolizálja az életet, mivel gyógyító képessége van és a halál elkerülénések képességét is reprezentálja.

A fent említett vallásokról és a hozzájuk tartozó gazdag szokásvilágról, az Orixákról, rítusokról és egyéb részletekről a későbbiekben tervezünk titeket mélyebben informálni kissebb lépésekben, specifikusabb cikkekben. Látogassatok vissza hozzánk. Idén még tervben van több hasonló anyag is!