Képességek Fejlesztése a Gyerekeknél

Képességek Fejlesztése a Gyerekeknél Alapvetően nem kellene foglalkoznunk ezzel a kérdéssel, mivel a saját berkeinken belül már kialakult rendszert követve képezzük a gyerekeket, de mégis úgy döntöttem, pár alapvető tényt le kell szögeznünk az erő, a gyorsaság és más képességek fejlesztése kapcsán. Napjainkban sok monitor, instrutor és magasabb szintű oktató is foglalkozik  gyerekcsoportokkal, ovicapoeirával és kisiskolásokkal. A capoeira mozgásának játékossága egy csodás élmény a kicsiknek és segít a mozgáskoordinációjuk kialakulásában. Az ovis csoportok oktatása nagyon hasonlít a TSMT tornához, melyről most nem akarok részletesen írni, de úgy vélem, a két irányzat (az ovi capoeira és a TSMT torna) annyira hasonlít egymásra, hogy akár tanulhatnának is egymástól sokmindent. De nem csak az ovisok kapcsán szeretnék most tanácsot adni, hanem a gyerekekről általánosságban, a szezinibilis korszakokról szeretnék írni. Egyértelmű, hogy a csoportba járó gyermekek különböző adottságúak és különböző korúak, de  ha a legjobbat szeretnénk nekik nyújtani, figyelemmel kell lennünk az alábbi pár egyszerű irányelvre és különbséget tenni fiúk és lányok, kicsik és nagyobbak között.

Az egyensúlyérzék fejlesztésére a legjobb a 3 és fél éves kortól a 7. életévig tartó időszak. Ilyenkor a legfogékonyabbak a kicsik az egyensúly fejlesztésére. Bár ezután is lehet még fejleszteni az egyensúlyérzéket, de ilyen mértékben már soha többé. A fiúk és lányok szenzitivitása 14-15 éves korban erősen differenciálódik, a lányok előnyére.

Az erőfejlesztés egyik első szabálya, hogy 15 éves kor előtt nem alkalmazunk súlyzós edzést. Sokoldalú, általános gyakorlatokkal, sportági technikák végrehajtásával célszerű az erőt fejleszteni. Meg kell értenünk, hogy az erő olyan fogalom, ami többmindenből áll össze és eképpen különböző szabályok vonatkoznak a különböző elemeire. A Maximális erő egyértelműen a terhelhetőség határait jelöli. Ez az izomerő lehet statikus és dinamikus is. A Gyors erő a robbanékonyságot jelenti, ami a capoeirában nagyon fontos. Erő-állóképesség alatt a terhelhetőség időtartamát értjük, tehát a szervezet elfáradással szembeni ellenállóképességről van szó. Lássuk, mikor érdemes megkezdeni a fejlesztést és hetente hány alkalommal javasolt a fejlesztőedzés a különböző korosztályoknál:

Maximális erő:
12-14 év (1-2x)
14-16 év (2-3x)
16-18 év (3-4x)

Gyorserő:
10-12 év (1-2x)
12-14 év (2-3x)
14-16 év (3-4x)
16-18 év (4-5x)

Erő-állóképesség:
12-14 év (1-2x)
14-16 év (2-3x)
16-18 év (3-4x)

12 éves korig nincs számottevő különbség a nemek viszonylatában, ezután viszont a hormonális rendszer változásai különbségeket hoznak. A fiúknál az emelkedett tesztoszteronszint segíti az izomnövekedést.

A lépésfrekvencia kialakítását 9 éves kor előtt szükséges megoldani. A reakciógyorsaság fejlesztésére a legjobb szakasz a 8-10 év közötti időszak, míg a koordnációs képességeket 6-12 éves kor között lehet a legnagyobb mértékben növelni. A gyorsasági koordináció fejleszthetősége az idegélettani háttér miatt behatárolt, de a fejlesztés legfogékonyabb, legszenzibilisebb időszaka az általános iskola alsó tagozata ilyen téren. A helyzetfelismerő és -megoldó képesség fejlesztésének kiváló eszközei: a fogó- és küzdőjátékok, a sportjátékok és a küzdősportok. Sok egyéb képesség kell még a capoeirában, például a térérzékelés nagyon fontos, emellett a floreiokban a propriocepció nélkülözhetetlen. Erre később visszatérünk, de most nézzük meg, más küzdősportoknál miképpen vélekednek a fejlesztésről.

Tekintsük meg Vincze Virgil összegzését a Karate kapcsán a szenzitív korszakokról:

6-8 éves kor: Mozgásgyorsaság, Reagálási képesség fejlesztése, játékos relatíverő fejlesztés, mindenféle koordinációs megalapozás
8-10 éves kor: Mozdulatgyorsaság fejlesztése kiemelten, figyelemhelyzetgyorsaság megalapozása, gyorsulási képesség fejlesztése
10-12 éves kor: Mindenféle Gyorsaság kiemelt fejlesztése, vágtagyorsaság és gyors irányváltoztatási képesség fejlesztése, gyors mozgás közbeni koordináció fejlesztése, helyzetgyorsaság fejlesztése anticipációramegtévesztésre, frekvenciagyorsaság fejlesztése
12-14 éves kor: akciógyorsaság fejlesztése, gyorserő fejlesztés, gyors akciógondolkozási képesség fejlesztése, előzőleg megszerzett képességek fejlesztése, gyorsaság állóképességi tényezőjének fejlesztése
14-16 éves kor: Mindenfajta gyorsaságra jótékony erőfejlesztés, gyors taktikai gondolkodás fejlesztése, gyorsasághoz szükséges mentális fejlesztés
16-18 éves kor: Gyorsaság maximális erő összetevőjének speciális fejlesztése, egyéniségre jellemző technikák gyorsaságának tovább fejlesztése, akciógyorsaságra kiható finommotorikai hibák javítása

Az elgondolás nem rossz, és akár követhető is, de mint tudjuk, „Capoeira nao é Karate”. Van még mire odafigyelni.  Az idegrendszer születéskor 25–30%-os fejlettségi szinten van, és 8–9 éves korra éri el a 75–80%-os fejlettségi szintet. Az egyes szervrendszerek közül az idegrendszer fejlettsége éri el leghamarabb a teljesítőképességének 100%-át. Ez meghatározza és behatárolja a koordinációs képességek fejlesztésének lehetőségeit. Ezen tulajdonságok fejlesztésének (spontán és/majd tudatos) legszenzibilisebb időszaka 0-tól 14
éves korig tart, majd ezt követően a fejleszthetőség, az alkalmazott gyakorlatok hatékonysága nagymértékben csökken. Az elért fejlettségi szint határozza meg a későbbiekben az összes koordinációs képesség maximálisan elérhető fejlettségi szintjét. Érthető tehát, hogy rendkívül fontos odafigyelnünk az idegrendszeren alapuló koordinációs képességekre a legkissebbeknél is. A hajlékonyság nagyjából hattól tíz éves korig fejleszthető a legjobban, de a későbbiekben sem érdemes hanyagolni. Azt azért ne felejtsük el, hogy a túl laza ízületek egészségtelenek és komoly problémákhoz vezethetnek.
A proprioceptív képesség fejlesztésének legfontosabb eleme a kinesztézis. Ennek mozgásanalizáló képességnek összességében olyan komplex, részben öröklődő multiszenzoros rendszere van, hogy lehetetlen megállapítani a propriceptív tréning megkezdésének helyes idejét. A TSMT reklámozói szerint minél hamarabb, minél többször és minél tovább kell ilyen gyakorlatokat végezni, de ez nagyjából annyit segít a szenzitív korszak megállapításában, mintha a Kinder céget kérdeznénk arról, mikor is esik a legjobban a csokievés. Ez a különféle jellegű motoros képességeknél és a propriocepció fejlesztésénél nem irányadó, de talán megfontolandó. Maradjunk annyiban, hogy óvodás korban már mindenképpen érdemes az egyszerűbb gyakorlatokkal elkezdeni.

Mivel nagyon sok adat került itt felsorolásra, végül beillesztek egy egyszerű képet ami pedig a Kanadai Sport for Life-ban került publikálásra a szenzitív korszakokkal kapcsolatban, hátha valamennyiben segít letisztázni a dolgokat. Én magam nem készítek grafikont és táblázatot. Annyit szeretnék kérni az oktatóktól, akik a gyerekekkel dolgoznak, hogy próbáljanak meg odafigyelni a szenzitív korszakokra, mert hosszú távú hatással van a munkájuk a kicsik életére és a capoeirán kívül is hasznos vagy káros lehet a jövőjükre nézve az edző felkészültsége. A nevelésmódszertani és pedagógiai szakaszokról, máskor beszélünk majd. Egyelőre maradjunk annyiban, hogy el kell fogadni, hogy bizonyos korban még háttal kell állni, amikor megmutatjuk a gyakorlatot, bizonyos kor után meg már ne fordítsunk hátat a srácoknak. Vicc is meg nem is. És akkor a táblázat (Balyi and Way, 2005):

szenzitiv korszakokPirossal a lányok, kékkel a fiúk vannak feltüntetve. Középen az életkort látjuk. A vonal a növekedés sebességét jelenti, ami a leggyorsabb a PHV ponton. Suppleness a hajlékonyság, a speed a sebesség, a stamina az állóképesség, a strength az erő, a skills pedig a technikák elsajátítására vonatkozik. Eszerint az elmélet szerint tehát a következőképpen lehet összefoglalni egyszerűen a szenzibilis időszakokat:

1. Állóképesség

  • A szenzitív időszak a növekedési sebesség csúcspontjához viszonyított.

2. Erő

  • Lányoknál közvetlenül a növekedési sebesség csúcspontját követően, vagy  az első menstuáció idejétől, fiúknál pedig egy vagy másfél évvel a növekedési sebesség csúcspontja után.

3. Sebesség

  • Fiúknál az első időszak 7 és 9 év között, a második pedig 13-tól 16 éses korukig. A lányoknál az első időszak 6 – 8 éves korban, a második pedig 11-13 éves korukban jellemző.

4. Technikák

  • Fiúknál 9-12, lányoknál 8-11 éves korig optimális. A serdülőkor előtt a gyerekek még vágyják a technikák elsajátítását.

5. Hajlékonyság

  • Mindkét nemnél 6-tól 10 éves korig ajánlott. Bár a serdülőkorban is hatékony a nyújtás, de óvatosnak kell lenni vele, mivel a csontok növekedése fokozott terhelésnek teszi ki nyújtás nélkül is az izmokat és ízületeket.

Látható tehát, hogy elgondolások számtalan kutatásból származnak. A legfontosabb részünkről, hogy találjuk meg azt, ami számunkra a leglogikusabbnak tűnik és építsük bele edzéstervünkbe. Ne csak a kiemelkedően tehetséges gyerekekkel foglalkozzunk. Felelősséggel tartozunk minden gyermek optimális fizikai fejlesztéséért és neveléséért is. Ne féljünk újragondolni módszereinket, ha kivételekbe, nehézségekbe ütközünk. A feladat hálás, de rendkívüli felkészültséget igényel. Vissza fogunk még térni a téma pedagógiai oldalához a cikkeinkben.