Mi is az a DHUNE?
Ez az új kezdeményezés a neurodegeneratív betegségekkel veszi fel a harcot, a minőségi időskor védelmében. A neurodegeneratív betegségek, mint az Alcheimer-kór, a Parkinson-kór, az amiotrófiás laterálszklerózis, vagy a szklerózis multiplex hatalmas arányban fordulnak elő, kilenc millió embert érintve Európa-szerte, azok családjainak a napjait is megnehezítve.
Sok tényező, köztük ezen betegségek relatív heterogenitása, a korai diagnózishoz szükséges biomarkerek hiánya, a preklinikai modellek és a hatékony terápiák hiánya teszi mindinkább problémássá ezeknek a betegségeknek a kezelését. Erre a kihívásra hozták létre válaszként a DHUNE-t.
A DHUNE küldetése, hogy létrehozza és megerősítse a kapcsolatot a gyógyászat, az oktatás, a preklinikai és klinikai kutatás és ezek hasznosítása között.
Olivier Blin Professzor szavaival élve: „A kutatás Franciaországban új arculatot kap. Gyógyszerészet, biológia, pszichiátria, gerontológia, neurológia, társadalomtudományok … 2015 Októberével kezdve egy 5 éves periódusban 34 kutatócsoport minden szektorból, beleértvbe az iparágakat, az idős- és beteggondozó szolgálatokat és a betegszövetségeket, fog részt venni ebben a neurodegeneratív betegségekkel foglalkozó jelentős projektben. „
Parkinson et Capoeira
A DUHNE és a Francia Parkinson-kóros Betegek Egyesülete 2018 Február 8.-án indították el a „Parkinson et Capoeira” (Parkinson és Capoeira) néven futó heti rendszerességű workshop sorozatukat.
A Ginga Mundo Marseille csoport oktatója, Monitor Hulk tartja ezeket az edzéseket. „A páciensek közösen megtanulhatják a brazil harcművészet alapjait, ahogy a dalokat és a hangszerek használatát is, tehát a brazil kultúra a capoeirával kapcsolatos minden aspektusát.” – nyilatkozták az animátorok. Ezeken az edzéseken a részvétel ingyenes azok számára, akik tagjai a „France Parkinson” Egyesületnek.
A Parkinson-kóros betegek a motorikus rendellenességek és egyensúlyzavarok mellett az időzítéssel nehézségekbe ütköznek. A ritmikus audiomarkerek, tehát maga a capoeira zenei világa és az azt követő mozdulatok segítik a motorikus képességek javulását. Az „utcai akrobatikus capoeira”-val ellentétben az „angola” és a „regional” capoeira sokkal szabályozottabb mozdulatait tekintve, lassabb és a mozgások megvalósításához egyensúlyérzékre és percízióra van szükség. A résztvevők természetesen a rodába is beállnak, játszanak, míg a többiek zenélnek, énekelnek, így élőben is átélik a ritmust, miközben szociális interakcióban vesznek részt, ami a capoeira egyik legfontosabb alapeleme.