Remélem nem meglepő senki számára, hogy jóval a portugál kolonizáció előtt is éltek emberek a mostani Brazília területén. Állítólag még mind a mai napig vannak olyan törzsek az Amazonasz menti őserdőkben, akikkel sosem találkozott a modern ember. Nem kívánunk most antropológiai fejtegetésbe kezdeni, egyszerűen csak demográfiailag szeretnénk megvizsgálni a benszülött törzsek jelenlétének kérdését. Mivel szép nagy országról beszélünk, ezért nem gyakori a teljes népszámlálás, így a legfrissebb adatok amikre biztosan támaszkodhatunk, 2006-ból, a Fundação Nacional de Saúde (FUNASA) adatbázisából származnak, de ahol lehet, próbálunk naprakészebb forrásokkal dolgozni. Akkor még 220 különböző benszülött etnikumot számoltak össze, nagyjából 454 ezer fős összpopulációval. A kisebb csoportokat nem számolva, ennek a fele 10 nagyobb csoporthoz tartozik, melyek közül a legnagyobb több mint 10 százalékot tömörít magába. Napjaink adatai szerint pedig 254 csoport létezik, az ő listájukat a legújabb népességi adatokkal itt találjátok. Nézzük hát, melyek a legnagyobb benszülött népcsoportok sorrendben Brazíliában:

Guarani (46 566 fő)

Paraguayban is jelentős a népességük. A guaranik kitűnő harcosok voltak, és már a gyarmatosítás előtt is fejlett kultúrával rendelkeztek. A jezsuiták később missziós telepekre gyűjtötték őket. A guaranik legközelebbi rokonai nyelvi és kulturális szempontból a tupik, a chiriguanók, az omaguák és a kokamák. Animista hitviláguk szerint sok állat természetfeletti szereppel bír a létezésben. A kolibrik például a holtak lelkeit viszik az istenek elé.

Ticuna (26 813 fő)

Szintén amazóniai törzs, 1500 Április 22.-én találkoztak először a Portugál felfedezőkkel. Mivel a többi törzsnél távolabb éltek a folyóktól ezért sokkal kisebb hatással volt rájuk a kolonizáció, kevésbé értek el hozzájuk az erőszakos hódítók és a betegségek is. Sámánista hitvilágukat háttérbe szorította a katolicizmus a misszionáriusok hatására.

Kaingang (25 755 fő)

A déli államok, Paraná, Santa Catarina és Rio Grande do Sul területén találjuk őket. A Copel egyezségről híresültek el, de a botrányon kívül különös településszerkezetük is néprajzi érdekesség. Minden falu kétfelé van osztva. A kaiurukré és a kamé félre. A lakosok csak az ellentétes oldalról választhatnak magukat párt.

Macuxi ( 23 182 fő)

Brazília Északi részén és Guínea déli határán élnek. Diverz életmódjukat a rendkívül hosszú esős és éppilyen hosszú száraz időszak váltakozásának köszönhetik. A nap gyermekeiként referálnak magukra, akik felfedezték a tüzet és megtalálták az Élet Fáját.

Terena (19 851 fő)

A legtöbben Mato Grosso do Sul államban élnek közülük. A leginkább urbanizált nép a benszülöttek közül. A népességnövekedés miatt sokan városokban keresnek közülük munkát. Hozzájuk kötődik a Buriti farm elfoglalásának esete.

Guajajara (19 524 fő)

1901-ben még háborúztak a Kapucinusokkal, amit úgy neveznek manapság, hogy az utolsó brazil háború a benszülöttekkel. Feljegyzett történelmük küzdelmes és tragédiákkal teli. Hiedelemviláguk összekveredett az európai és a tupi hagyományokkal, de eredetileg a legfontosabb alakjai mítoszaiknak Maíra és a Maíra-ira és Mucura-ira ikerpár.

Yanomami (16 037 fő)

Sok különböző törzs együttes neve. Erőszakosságról híresek, de több kutató szerint ennek teljesen természetes oka a területi konfliktusok rendezése. Sajnos sok egyéb oka is van a mi szemszögünkből kegyetlennek titulált háborúskodó életmódnak. A férfiak többsége és sok gyermek is erőszakos halált hal ezekben az amazóniai törzsekben, de ehhez nagyban hozzájárul, hogy a hetvenes években aranyat találtak a területeiken.

Xavante (12 848 fő)

Nagyjából hetven falut találhatunk  xavante lakókkal Mato Grossoban. A fültágításon kívül sok különös jellemzője van ennek a népcsoportnak. A legfontosabb, hogy mivel a portugálok őket is rabszolgasorba hajtották a kolonizáció után, nem sok bizalmuk van a népükön kívüli emberek felé. A Âwawẽ és a Po’reza’õno klán tagjai csak a másik klánból köthetnek házasságot.

Pataxó (12 326 fő)

Minas Gerais északi és Bahia déli részén élnek. Sokáig el kellett rejteniük kulturájukat, napjainkban azonban már büszkén gyakorolják örökségüket, például az Awê nevű rituális táncot. A pataxó azt jelenti, ahogy az esőcsepp a földre koppan, és a sziklákra, majd eltűnik a folyókban és a tengerekben.

Potiguara (10 036 fő)

Minden egyes falujukban áll egy templom és mindegyik falunak van egy védőszentje. Paraíba államban találkozhatunk velük. A portugálok szövetségesei voltak a Hollandok ellen vívott háborúban és a győzelem utána  főnökük nemesi rangot kapott a győzelem után.