Az Orixák Bemutatása 4 (Xangô)

Xangô (Chango, Shango): Xangô számos olyan tulajdonsággal bír melyeket a földi királyokhoz kapcsolhatunk. Egy Nyugat-Afrikai história alapján Xangô eleinte hatalmas királya volt a Joruba birodalomnak. Jelleme a leírások alapján szigorú volt, és ha bűn történt birodalmában, azonnali igazságszolgáltatással járt el. Nagyon határozottan cselekedett ilyen esetekben, így szigorú és kegyetlen vezetőnek látták. Abban az időben ha a nép el akart távolítani egy királyt az egyetlen megoldás az uralkodó halála volt. 7 évig uralkodott halála előtt. Miután meghalt Orixaként született újjá és ezután is sok követője maradt és napjainkban is sokan örvendeznek tiszteletére.
Imádság a Xangô felé: /Shangó oba adé oko, oba ina, Alafin Oyó aché o/
Xangô ünneplésének a napja December 4. St. Barbaraban minden évben megrendezésre kerül az ünnep. A résztvevők hajnalig szórakoznak , táncolnak és dobolnak. Rumot, rózsát, almát és szivart ajánlanak az Istenségnek. Az ünnepségen résztvevők vörösben és fehérben tisztelegnek imádott Orixájuk előtt. Egyes források szerint Xangô nevelőanyja Iemanjá.
Xangô útjai a bárok, kaszinók, erdők és a vizek (ahol nevelő anyja, Iemanjá él).

Oxum és Xangô

Istenként Xangô tűzzel, villámlással és mennydörgéssel uralkodott. Karizmatikus, hirtelen haragú de igazságos volt, aki mindig szerette a zenét a dobolást és a táncot. Jártas a varázslatokban, intelligens, nagy harcos és vezető. A férfiasság, a férfi szépség megtestesítője. Ugyanakkor hozzá tartozik a szórakozás és a szabadság. Szereti szórni a pénzt, feltehetően kényszeres szerencsejátékos volt. Gyermekei az apjukhoz hasonlóan rendkívül okosak, energikusak, olykor viszont arrogánsak és beképzeltek. Három felesége volt. Oxum, Oba és Oya. Oxum tartotta a legszeretettebb párjaként.

Ünnepnapja December 4 , Szentelt napja szerda.
Eleme: a tűz
Színe a piros és a fehér.
Ételei: Xangô szereti a banánt, az okrát, a pálmaolajat és az amalá (kukorica őrleménygombóc).
Viselete: Általában vörös szatén nadrágot és fehér díszítésű piros inget visel. A fején egy korona van nyakában pedig piros és fehér gyöngyökből álló nyaklánc.
Eszközei: Csatabárd, sárgaréz korona, szablya.
Szent tánc: A Xangô roda
Áldozati állatok: édesvízi teknős, kecske, kacsa, juh

A Capoeira Gospel

Aki a gospel zeneiségére gondol a capoeirán belül a cím alapján, az most forduljon vissza. Ebben a cikkben bizony a vallásról lesz szó és egy sokak által kritizált formájában. Az evangeikusok (capoeira gospel) és a tradícionális capoeiristák között jelentős feszültség van. Erről szeretnék pár szót írni anélkül, hogy állást foglalnék.

Szeretném valahogy elmegyarázni, hogy mi a pünkösdi-karizmatikusok liturgiája, de nem akarok definíciókkal dobálózni. Kigúnyolni sem akarom őket, mert nem akarok senkit se megsérteni. A Hit Gyülekezete például ebbe a vonalba tartozik, de azok kedvéért, akik nem képzettek a teológiában, a Vidám Vasárnap című műsorra szeretnék referálni. De ez még egy szelíd vonal. A braziloktól sem áll távol ez a fajta protestáns hitélet, ami minket nem is igazán érint, de amikor a képbe kerül a capoeira, akkor már érdemes egy kicsit utánajárnunk, hogy mi is történik valójában. Két fontosabb névre lesz érdemes odafigyelnünk a témában, amikor a youtube-on keresgélünk. Mestre Suíno a “Capoeiristas de Cristo” egyesület vezetője, és Mestre Cari, aki Argentínában végzett teológia szakot és lelkipásztor lett. Nézzük az utóbbi szavaival, hogy miben is változott meg náluk a capoeira az új mozgalom kapcsán:

“Az evangelikus capoeira (Capoeira Gospel) szükségszerűen jött azok életébe, akik szeretik a capoeirát, de emellett hithű keresztények és Jézus Krisztust fogadják el, mint egyetlen megváltót. A különbség a capoeira és a capoeira gospel között, hogy mi hitünkkel csak Jézus nevében dicsőítjük az Urat. Nem illetjük a szentek neveivel a berimbau ritmusokat. Nincsenek benne a dalainkban a candombé és az umbanda entitásai. Továbbá a rodában nem bántjuk a másikat.”

Nagyjából így fogalmaz Mestre Cari, aki Mestre Sergipe tanítványaként kezdett capoeirázni a nyolcvanas években. De mit is jelent ez a gyakorlatban? Hogyan lehet keresztényibb egy capoeira dal mondjuk? Kihagyjuk az orixákról szóló dalokat és a szenteket emlegetőket is. Marad még néhány, de azok is formálódhatnak még egy kicsit. Lássunk egy példát:

Ez azért annyira nem vészes. Lássuk be, hogy a capoeira kulturájának bizonyos gyökereitől elrugaszkodnak, de a vallásosság egy olyan kérdés, amibe én nem szívesen szólnék bele. Nehezen hiszem, hogy a világon minden capoeirista katolikus vagy éppen az orixa kultuszt követi.

Gilson Araújo de Souza lelkész, aki mellesleg capoeira mester is, egyéb dolgokra is magyarázatot ad az evangelikus capoeira kapcsán. Az evangelikus rodákban az övcserét nem nevezik Batizadonak. A batizado keresztelőt jelent és a keresztség krisztusi fogalmával nem azonos a capoeira övcsere. Továbbá a Capoeira Gospel irányzat követői nem használnak apelidokat (capoeira beceneveket) mivel az apelidok azokra az időkre mutatnak, amikor a capoeira üldözött volt. “A keresztény világban isten a nevünkön szólít minket. Korábban engem Mestre Gil Malhado néven ismertek, de ma már Gilson lelkészként szólítanak. Nincs okom álcázni magam.”

Mestre Suíno hangsúlyozza, hogy a “gospel” kifejezést azért választották, hogy a régi ellenállást legyőzzék a capoeirával szemben. Régen a capoeirát nem engedték be a templomba, mert úgy vélték, egyfajta macumba rituálé. Viszont a capoeira gospel (evangelikus capoeira) szavak már elárulják, hogy istenfélő emberek vesznek részt a rodában. Be kell látni, hogy ez a kifejezés rengeteg feszültséget szült mostanában.

capoeira gospel

“Nem létezik Capoeira Gospel. Nem akarjuk elrontani a capoeirát. Tiszteljük a metsereket, tiszteljük a capoeira alapjait és tiszteljük a tradíciókat és védeni fogjük őket, hiszen aki nem áll ki a capoeiráért, annak nincs joga capoeiristának lenni.” fogalmazott Mestre Suíno.

Mivel több evangelikus capoeira csoport van, nem tudunk általánosságban beszélni róluk, de nagyjából összefoglaltuk, hogy miről is szól a capoeira gospel néven ismert jelenség. Nem kell hozzá sokat gondolkozni, hogy rájöjjünk, hogy az afro-brazil kultura védelmezői és a capoeira tradícióinak őrzői miért is vannak felháborodva mindezen. Természetesen lehet capoeirázni úgy is, hogy a joruba és más kulturális örökségektől eltávolodunk még a dalok tekintetében is, de lássuk be, hogy azért az már nem ugyanaz. Én nem tudok pártatlan maradni a dologban ezért inkább nem is írok véleményt. Remélem, valamennyire sikerült rávilágítanom arra, hogy miért is haragszik a capoeiristák egy része a “capoeira gospel” néven emlegetett irányzatra.

Az Orixák Bemutatása 1 (A Joruba Hitvilágról)

    Egy igazán átfogó cikksorozatba szeretnék most belekezdeni, ami a Joruba világához, vallásához kapcsolódik.  De mielőtt belevágnánk a közepébe nézzük mi is az a Joruba (Yoruba) .
A Joruba népet Délnyugat-Afrikában és a szomszédos Togo és Benin területeken találjuk.  A vallás a Joruba népcsoport vallási és spirituális elképzeléseit és gyakorlatait öleli körül. Sokszínű vallásuk az elhurcolt rabszolgákkal együtt átkerült az Újvilágba is ahol a kereszténységgel ötvözve szinkretikus vallások jöttek létre mint pl az umbanda a candomblé és a sentaría.

Candomblé

Kola Abimbola leírása szerint egy egész kozmológiát dolgoztak ki a Jorubák.
Istenük egyik neve Olódúmaré,  aki minden energia forrása. A legfelsőbb istenségnek három manifesztációja van. Olódúmaré, a teremtő, Olorun, a mennyek uralkodója és a harmadik Olofi, aki az Orún (a túlvilág) és az Ayé (a mi világunk) közötti közvetítő. Olofi áll kapcsolatban közvetett módon az emberekkel, az Orixákon keresztül. A hit szerint idővel minden embernek transzcendenssé kell átlényegülni és eggyé kell válnia Olódúmaréval hogy eljuthassanak Òrún-Rérébe, azok spirituális világába, akik jó dolgokat tesznek. Ehhez növekednie kell az emberben az orí-inunak (lelki tudatosság a fizikai világban), hogy egyesülhessen az ember felsőbb énjével, az ipônrival (Orí Òrún). Akik elakadnak a lelki fejlődésben valamelyik életük során, azok az Òrún-Apadiba, a törött cserepek láthatatlan világába kerülnek. Az ember több élet során fejlődik annyit, hogy elérhesse a transzcendenciát. Ez leginkább Olódùmarè avagy Olofi földi közvetítőinél az Orixáknál figyelhető meg.

Egy teremtésmítosz szerint Olódúmaré elküldte az igazságot hogy kiderítse melyik bolygó lakható. A Föld bolygó eleinte nem tűnt annak mert túl nedves volt. Olódúmaré segítségére azonban istenségek siettek, köztük Obátálá, aki egy kagylót hozott aminek a héjában föld, két szárnyas lény és textilszerű anyag volt. Obatalá kiszórta a földet, amit a szárnyas lények széthordtak a felszínen és az dombokká, völgyekké alakult. Ezután felállt egy magaslatra és elnevezte Ifé-nek. Homokból formákat készített és a termékeny földön elkezdtek éledezni az első növények. Míg a Földön Obátálá szorgoskodott addig Olódúmaré a világűrben gázokat gyűjtött amiket tűzgolyóvá gyúrt és elküldte Ifébe. A tűzgolyók kiszárították a föld egy részét és kiégették a homokformákat majd Olódúmáré a figurákba fújta az élet leheletét és azok életere keltek. Ők voltak Ifé első lakói. Ifét ezért nevezik a lét bölcsőjének.

Olodumare

Olódúmaré a teremtő

Egy másik teremtésmítosz szerint kezdetben csak víz létezett. Olódúmaré elküldte Obátálát, hogy hozza létre a földet. Obátálá egy hosszú láncon ereszkedett le. Hozott magával vasat, némi földet és egy kakast.  Obátálá a vízbe rakta a vasat, rá a földet s arra pedig a kakast ami szerte-szét rugdosta a földet, így jöttek létre a szárazföldek. Majd Obátálá a földből megteremtette az embereket és megkérte Olódumarét hogy fújjon beléjük életet.
Egyesek szerint Obátálá egyedül akarta létrehozni a földet de Olódúmaré elaltatta őt míg befejezte munkáját. Mások szerint Obátálá formálja az élőlényeket még anyjuk méhében is.

Érdekességek Brazíliáról

Brazília Dél-Amerika egyik különleges országa, a kontinensen a legnagyobb területű, de világviszonylatban is az ötödik helyen áll. A lakossága mintegy 200 millió főre tehető, így nem csoda, hogy rassz, vallás, származás és kulturális háttér tekintetében is egy rendkívül változatos országról beszélünk. Az északi és déli területek közötti különbségek könnyen észrevehetőek, de ezen felül is vannak olyan érdekességek a brazil életben és kultúrában, amelyre érdemes figyelniük az odalátogatóknak

A változatos népesség

Egy 2008-as felmérés szerint a brazil lakosság 48%-a vallotta magát fehérnek, 7% feketének és 44% nyilatkozott úgy, hogy kevert rasszú családból származnak.

A bevándorlók országa

Az elmúlt 150 évben nagy számban érkeztek bevándorlók az országba, akik farmerként vagy a kávéültetvényeken kezdtek dolgozni. Utóbbiak nagy része Olaszországból származik. Az 1930-as évek elején rengeteg japán költözött az országba, melynek az lett az eredménye, hogy Japánon kívül Sao Pauloban található a legnagyobb japán közösség a világon. Ezenkívül szintén települtek le itt bevándorlók Németországból, Kelet-Európából, Szíriából és Libanonból, míg a jelenlegi hullám főleg kínai és koreai állampolgárokból áll.

A fentebb leírtak eredményeképp a brazil kultúra magába olvasztott bizonyos részeket a letelepedettek kultúrájából, ami főleg a konyhaművészet esetében mutatkozik meg.

Brazil vallás

Brazília katolikus ország, mivel a populáció 64%-a római katolikusnak vallja magát, így ez az ország rendelkezik a legnagyobb római katolikus közösséggel a világon. Mégis a brazil vallás összetettebb, mint azt elsőre gondolnánk. Az országnak ugyanis külön vallási társadalma van, amely a katolicizmusból, és az afrikai rabszolgák és az őslakosok vallási tradícióiból ered.

Azon csoportok jelenléte, akik nem a katolikus vallást gyakorolják észrevehető, sőt a számuk növekedésnek indult az utóbbi években. A 2010-es népszámlálás alapján a lakosság negyede protestáns, nagyjából 8% ateistának vallja magát és 2% a spiritualizmus követőjeként azonosította magát.

Szintén sajátossága Brazília vallásainak az afro-brazil Candomblé és Umbanda. Ezen vallások főleg az észak-keleti területeken elterjedtek, mint Salvador vagy Recife.

Brazil nyelv

Brazília Portugália tartománya volt a korai 19. században és napjainkban a világ legnagyobb portugál nyelvű országa. A portugál a román nyelvek családjába tartozik és erősen hasonlít a spanyolra, de hangzásra meglehetősen különbözik a két nyelv a komplikált kiejtési mintáknak köszönhetően. Ezenkívül az ott élők a nheengatu és a tucano nyelvet használhatják, melyek az őslakosok ma is beszélt nyelvei.

UNESCO világörökség

Brazíliában 19 különböző hely került fel a UNESCO világörökségek listájára. Tizenkettő ezek közül kulturálisan meghatározó, mint Ouro Preto történelmi városa vagy Brazíliaváros építészete. További hét pedig olyan természeti kincs, mint Fernando de Noronha híres szigete vagy a Pantanal természetvédelmi területe.

A világ egyik legnagyobb városa

Sao Paulo lakossága meghaladja a 11 millió főt, sőt a külvárosokkal együtt a 20 millió főt is (ez Magyarország lakosságának több, mint a kétszerese). Ezzel nemcsak Brazília, de egész Dél-Amerika, sőt a nyugati félteke legnépesebb városa és világviszonylatban is a tizenkettedik.

Jelen cikk egy fordítás, az eredeti itt található.

A Macumba

MacumbaA Mayomberól, az Orixákról, a Quimbandáról, a Candomblé girákat vezető apákról, anyákról hazánkban még mindig keveset tudni, bár az is igaz, hogy Magyarországon nem sok macumbeirával lehet találkozni. Mégis sokakat érdekelhet, hogy miről is van szó valójában, amikor a Macumba világáról beszélünk. Mi is ez az egész? Magamnak is feltettem a kérdést, mert már sok brazil mestertől sok apróságot hallottam a témában és a Besouro című filmben is nagy szerepet kapott a Macumba, de azon kívül, hogy a természet erőit megtestesítő Orixákat követő vallás, a Candomblé is a Macumbához tartozik, nem sokra jutottam. Úgy véltem, a Macumba boszorkányság a vallás mögött, de nem voltam biztos magamban. Nekilódultam hát felderíteni az ügyben a Wikipédiát, de a különféle nyelvű oldalak a Macumba témakörében ellentmondásos információkat soroltak. Megpróbáltam összerakni mindezekből, a teljesség igénye nélkül egy cikket, ami lehetséges, hogy néhol hibás, de így is betekintést enged a Macumba kifejezés jelentésébe.

Macumba

Etimológia:

– A Macumba (portugál szó, ejtsd: Makumba) szónak több jelentése van. Egy bantu nyelv, az észak-angólai kimbundu “ma’kôba” szavából ered a kifejezés. Eredeti jelentése nem tisztázott, van aki szerint egy “táncra” utal, mások szerint egy afrikai ütős hangszer nevéből ered (a reco-recohoz hasonló).
– Mielőtt egy külön vallást jelentett volna, eredetileg azon vallások gyűjtőneveként használták az 1800-as években, amik gyakorlatukban vagy hiedelemvilágukban az animista szinkretizmust követték. (Az animizmus tárgyai elsősorban szellemlények: szellemek, lelkek, tündérek és démonok. Alapvető jellegzetessége, hogy különböző dolgokat, élőket és életteleneket is, lélekkel, szellemmel rendelkezőnek gondol, megelevenít. A szinkretizmus különböző vallások ötvözését jelenti.)
– Az 1900-as években a Macumba már egy szleng kifejezés volt – azok között a brazilok között, akik nem követték ezeket a vallásokat – a boszorkányságra, fekete mágiára.

A vallások, amiket a Macumba kifejezés magába foglal a következők: Candomblé, Umbanda, és a Mesa Blanca.

Területi elterjedése:

A Macumbát Brazíliában, Argentínában, Paraguayban és Uruguayban gyakorolják. Úgy tűnik kapcsolatban áll azzal a hiedelemmel is, hogy a Boto (egy édesvízi delfinfajta az Amazonaszban) alakváltásra képes és ember formájában fiatal nőket csábít el. Ezt a hiedelmet számos benszülött faluban fellelhetjük az Amazonasz, a Rio Negro és a Rio Japurá mentén.

Brazília déli felében sok helyen gyakorolják. Sok követője, a tradícionális vallások (Kereszténység, Iszlám, stb) mellett követi a macumbát, ami gyakran alapvetően szembenáll a másik vallás irányelveivel, de úgy tűnik, hogy ezt a hívők szociális környezete csendesen elfogadja.

A Maranhão állambeli Codót tekintik a Macumba központjának. Codóban él Brazília egyik leghíresebb “apja”, Bita do Barão, aki hatalmas befolyással bír.

A Candomble leginkább Bahiára jellemző, míg az Umbandát legnagyobb számban Sao Pauloban vagy Rio de Janeiroban gyakorolják.

Rítusok:

A Macumba néhány alkalmazója arra használja a rítusokat, hogy fájdalmat, anyagi bajt, betegséget, vagy halált hozzon más emberekre különféle okokból. Általában a Macumba spirituális vezetői ehhez egy képet kérnek az illetőről, akinek ártani szándékoznak, melynek a hátoldalára van írva az illető neve. Az ilyen rituálékat gyakran varázslásnak, fekete mágiának tekintik.

A vallások közül, melyek a Macumbahoz tartoznak, egyedül a Candomblé követői szoktak állatokat áldozni a rituáléik során. A Candombléban a vér szent és szimbolikus, olyan gyakran használják, amennyire lehetséges. A vér a követők számára az életet jelképezi és a kapcsolatot, amely összeköti őket, mint egy családot.
Az Umbanda másfelől pálmafaolajat (azeite de dendé vagy rövidebben dendé) használ a rituálékban. Ez azért van, mert a Candombléban használt vér negatív stigmájává vált a vallásnak, és az állatáldozatokat sokan a barbarizmusnak vélték. A Candomblé vértől való függése ahhoz vezetett, hogy egyre kevesebben tértek rá erre a vallásra. Mivel a dendé színe hasonló a véréhez, helyettesítésként működött a Gira résztvevőinél, azokban a rítusokban amikben vérre lett volna szükség. Így az Umbanda követői anélkül gyakorolhatják vallásukat, hogy stigmatizálnák őket.
A Mesa Blanca ezzel szemben úgy véli, hogy a vér és a dendé balszerencsét és bajt hoz arra, aki használni meri őket a rituáléiban. A dendé például a rabszolgák agresszív szellemeihez kapcsolódik és olyan egyéb gonosz lényekhez, melyeket a csoport elzárt és elhagyott a rituáléiból. Az elzárkózás ennek a két médiumnak, a vérnek és a dendének a használatától kissé eltávolítja a Mesa Blancát az Afro-Brazil vallásoktól és magától a Macumbától.
A méz szintén fontos szerepet tölt be ezekben a vallásokban, mivel a benszülött indiánok lelkeit reprezentálja. A mézet gyógyításra és békéltetésre is használják. A méz színe egészen más, mint a dendé és a vér színe, ezért nem társítanak hozzá a fentiekben említett gonosz lényeket.
A víz a legfőbb jelkép a Candomblén (ahol a vér) kívüli vallásokban. Arra is használják, hogy beletekintve bölcsességet nyerjenek, emellett a víz szimbolizálja az életet, mivel gyógyító képessége van és a halál elkerülénések képességét is reprezentálja.

A fent említett vallásokról és a hozzájuk tartozó gazdag szokásvilágról, az Orixákról, rítusokról és egyéb részletekről a későbbiekben tervezünk titeket mélyebben informálni kissebb lépésekben, specifikusabb cikkekben. Látogassatok vissza hozzánk. Idén még tervben van több hasonló anyag is!