Miért énekeljük, hogy Paraná ê?

Batalha do Avaí - Pedro Américo

A Capoeira filozófiájának és történetének – mely Brazíliáéval fonódik össze – nagy részét megtalálhatjuk a dalok sorai között elrejtve. Ezért is fontos megvizsgálnunk a capoeira dalokat, hiszen üzenetet hordoznak magukban.

Most az egyik legnépszerűbb dal, a Paraná ê történelmi hátterét segítünk egy kicsit jobban megismerni. A dal a Paraguay elleni háborúról szól, de miféle háború is volt ez?
Ezt a háborút a hármas szövetség háborújaként (Guerra da Tríplice Aliança) ismeri a történelem. 1864-tól 1870-ig tartott és Paraguay történelmének legszörnyűbb időszaka volt az Uruguay, Argentína és Brazília ellen vívott háború. Az ország lakosságának több mint hatvan, de bizonyos források szerint 75 százaléka halt meg a háború során, ezzel a modern idők legpusztítóbb háborújaként is beszélhetünk a Guerra da Tríplice Aliançaról. De hogy jönnek a képbe a brazil rabszolgák?

Brazília fehér vezetősége természetesen úgy vélte, hogy kár lenne a fehér emberek vérét folyatni a kegyetlen háborúban, ezért meghozták a törvényt, miszerint a rabszolgák, akik elmentek a háborúba és élve visszatértek, elnyerik a szabadságukat. Paraná és Mato Grosso voltak határosak Paraguay-al, így a rabszolgák Paraná államba mentek háborúzni. Bár a legtöbb katona ezekben az időkben már puskával harcolt, akkoriban a térségben sok összecsapás közelharcban dőlt el, így a capoeirában jártas rabszolgák közül sokan túlélték a háborút és hazafele tartva, a Paraná Folyó mentén a már felszabadult rabszolgák ezt énekelték:

Vou dizer à minha mulher, Paraná
Capoeira que venceu, Paraná… [Venceu a guerra]
Paraná ê, Paraná ê, Paraná.
Ela quis bater pé firme, Paraná [Ela = a guerra]
Isso não aconteceu, Paraná…

El fogom mondani a feleségemnek, Paraná
Hogy a capoeira győzött, Paraná [megnyerte a háborút]
Paraná ê, Paraná ê, Paraná.
Erősen akart rúgni, Paraná [A háború]
Ez nem történt meg, Paraná…

Bár ez a háború Paraguay számára szörnyű volt, a brazil rabszolgák történetében mégis mérföldkőnek számít. Sok dal megemlékezik róla a különféle rodákban a mai napig világszerte.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .