(A cikket nem mi írtuk, hanem a fent látható 1970-es újságcikk fordítása)

Mestre Gato:

Egy Arany Berimbau

Van valami, ami vitathatatlan: a cím, amit elnyert a világ legnevesebb berimbaujával a Festival De Arte Negran. De Mestre Gato nem csak egyszerűen Berimbau játékos. Éppúgy nagyszerű capoeirista is, és aki nem így gondolja, az mehet és megmondhatja neki, hogy nem az. Számára a capoeira a capoeira angolát jelenti, a 180 rúgás pusztító erejével. Ez a capoeira nincs válságban. (Pont az ellenkezője, éppen nemzetközivé válik. Miféle válság?)
Mestre Gato a capoeira mellett a világ legjobb berimbau játékosa is. Komolyan. Első helyezés a Dakarban megrendezett Festival De Arte Negra-n, amin egy tucat ország vett részt. És ami még fontosabb, első helyezés, mint berimbau zenész a Szeptemberben Salvadorban megrendezésre kerül Folklór Fesztiválon, ahol a helyiekkel mérte össze a tudását, akik – szerénységet félretéve – még az afrikaiaknál is jobbak. Ráadásul sem a berimbau, sem a capoeira nem létezik afrikában. Ez a miénk, ahogy Mestre Gato is.
Afrikában nincs capoeira, sem berimbau. Sőt, ott sosem volt, mondja Mestre Gato. Ami ott volt, 1200-ban egy olyan fajta berimbau, amin szájjal játszottak, cipó caboclo-ból készült vergával, a rezonáló test egy edényből volt, az arame helyett madzag volt rajta és a hagyományos rézérme helyett egy kis kést használtak. Ez másféle berimbau volt, nagyon más a miénktől, ami igazán a miénk, hiszen itt volt Bahiában, a fehér úr és az afrikai fekete keveredésében,  a mulata lány szerelméért vívott harcokban.
Külföldiek a Capoeirában
A teljes apelidoja Mestre Gato Preto, amit az ügyessége és az ugrásai és a bőre színe miatt kapott a gyerekkorában. A polgári neve José Gabriel Goés, de a capoeira rodákban, ahol egy a nagyok közül, csak Mestre Gato néven ismerik, és szintén eképpen a berimbau körökben, ahol ő a legnagyobb. Nyolc évesen kezdte a capoeirát, harminckét éve és máig nem gondolt arra, hogy otthagyja a capoeira angolát, ami számára az egyetlen igazi capoeira.
– A capoeira nincs válságban, nem hölgyem. Pont az ellenkezője, most emelkedik, elterjed Bahiából a világba. Látja kisasszony, még az Egyesült Államokban is vannak tanítványaim. Nyolc amerikai, akik közül hárman fehérek. Képzelje csak el, még a fehér fiúk, kék szemmel és szőke hajjal is jók lehetnek az öreg kreolok harcában.
A capoeira ölte meg Curiót
És Mestre Gato így folytatja: – Az Angola nagyszerű capoeira, ez az igazi és ne mondják nekem, hogy túl kevés rúgás van benne. 180 rúgás van benne összesen és aki akarja, mondja hogy nincs igazam. És ezek ölni tudnak, kisasszony, nagyon veszélyesek. Egész Bahia emlékszik Curióra, aki egy cabeçada miatt halt meg, amit egy nőnek akart adni – akibe beleszeretett – féltékenységében. Nem sikerült a mozdulat, és sajnos így alakult. Az Angolában a mozgások magukban vannak. A Regional az összekapcsolt mozdulatokat a bírkózásból, a luta livreből és egyéb külföldi harcstílusokból vette át. Az együttes mozdulatok az Angolában kizárólag a balaok.
Meghalni Bahiában
Bahiai Folklór Központban, szeretett berimbaujával a vállán Mestre Gato a capoeira múltjáról és jövőjéről beszél: – A capoeira nem fog meghalni, srácok. Sokkal inkább él, mint valaha és terjed az egész világban, az, ami egykor csak Bahiában volt. Francia tanítványom is van. Az egész nemzetközivé válik, de az jó, hogy a nagy mesterek nem hagyták el Bahiát, ahol születtek. Mind itt maradtak: Cobrinha Verde, Manteiguinha, Leó, a néhai Popó, a nagy Besouro, aki már elhunyt, de számomra Bahia legnagyobb capoeiristája, Pastinha, Caiçara, egyikük sem hagyta el ezt a helyet. Halálukig Bahiában fognak élni ahogy én is, nem hagyom el a hazám.
Apáról fiúra
Apámmal tanultam a capoeirát, aki a nagyapámtól tanulta. Ez a valódi Angola, amit most én is megtanítok a fiamnak, Gato II-nak és a tanítványaimnak az iskolámban, aminek a neve „Academia Mestre Gato e seus alunos”, Engenho Velho da Federaçãoban. Aki jó capoeirát szeretne látni menjen oda hétfőn, szerdán vagy pénteken 19-től 22 óráig vagy vasárnap 15-től 18 óráig és látni fogja mi a jó.
És valóban jó. Mestre Gato egy olyan capoeirista, akit még  Vinícus de Morais és a Pasquim is ismer. Mestre Gato egy érthető, érvényes, mester, a kontextusba illő, aki a berimbau játékával leleplezi az összes hamis játékost. Első helyezett lett, mint berimbau játékos, egy kemény versenyben Vermelhoval és Mestre Canjiquinhával szemben. A kihívása:
Aki szeretné megnyerni a következő fesztivált, az jöjjön és tanuljon velem berimbauzni, ott az akadémiámban. A díj garantált.
És Mestre Gato összehasonlítja a mai capoeirát a régi idők capoeirájával:
-Azokban az időkben a fiatalok, az iszákosok harca volt, késeléssel és halállal ért véget. Napjainkban minden más.  Azok, akik tanulják, a kifinomult és képzett fiúk, akik ügyesek szeretnének lenni és jó testfelépítést szeretnének. A jövő mesterei az olyan fiúk, mint Didi Cabeludo, Mário Bom Cabrito, aki már most is tanít capoeirát, Faísca, Mundinho Prêto, Paris, egy francia fiú, aki a São Pauloiaknak tanított Angolát, Toninho, aki szintén São Pauloba ment és Gato II, a fiam és örökösöm, aki majd gondoskodik róla, hogy a capoeira örökre a családunkban maradjon.
De Mestre Gato nem csak a capoeira és a berimbau terén fontos. Ő hozta el a maculelêt Santo Amaroból, ahol ő és sok nagy capoeirista is született… Ő az, aki 1961 óta tartott előadásokat mindenfelé Brazíliában: A mancheteben, ami egy folklór show az RGS-en, a Candango Fesztiválon Brazíliavárosban, egy különleges előadáson João Goulart elnök részére, a Brazil televízióban, az Universidade de Brasília-ban, amíg végül megkapta az „arany berimbaut”, mint a legjobb berimbau játékos Bahia de Todos os Santosban