Feliz Natal! Avagy Boldog Karácsonyt! Bár még nincs itt az ideje, de hamarosan kifejtem, miért is írok erről idejekorán. A brazil karácsony, mint ünnep, nem szorul túlzott magyarázatra. Az alapjai ugyanúgy Krisztus születésére mutatnak vissza, mint a keresztény világ többi országában. Ugyanúgy állítanak karácsonyfát, mint mi és az ünnep napja December 25. A karácsonyi vacsora fő étele a pulyka, és a portugál hagyományok szerint fogyasztanak még tőkehalat is, krumplival és káposztával, de a brazil szokásokhoz tartozik még a bundás kenyér, a tőkehal karfiollal és egy igazi különlegesség, a Bolinho de bacalhau, tehát a tőkehalas süti is. A gasztronómiát félretéve, az ünnep rettentően hasonlít ahhoz, ahogy nálunk tartják, de más országokkal megegyezően, náluk sem az angyalka, vagy Jézuska a központi szereplő a gyerekek számára, hanem Papai Noel, tehát Télapó. Kanyarodjunk el a karácsonytól Szent Miklós ünnepéhez. Nálunk december ötödikén éjjel és hatodikán hajnalban járja végig a jóságos apóka a gyerekek házait, ajándékot hagyva a csizmákban.
A mi csoportunkban, a Capoeira Hungriában már évtizedes hagyomány, hogy a Mikulást megünnepeljük, megajándékozzuk egymást. Ebben az ünnepben, egy karácsonyi brazil hagyományt szoktunk feleleveníteni, az Amigo Secretot-t. Amit amigo oculto, secret santa, titkos mikulás és hasonló neveken is szoktak nevezni a világban. Ennek a játéknak az ideje jött el ismét, és bár Brazíliában karácsonyi hagyomány, nálunk mikuláskor is előkerül, ezért írok most erről, pár nappal az ünnep előtt és pár héttel Karácsony előtt. Az amigo secreto hagyomány Brazíliában karácsonykor, cégeknél, osztályokban, csoportokban jellemző ajándékozás. A legegyszerűbb, eredeti változat lényege, hogy a csoport minden tagjának a neve bekerül a „kalapba” ahonnan mindenki húz egyet, így véletlenszerűen van meghatározva, hogy ki kit fog meglepni. Ezt persze titokban is kell tartani egészen az átadás pillanatáig. A játékban általános szabály, hogy valaki kiáll a többiek elé az ajándékkal és körülírja a külső, belső tulajdonságait annak, akit húzott, a csoportnak pedig ki kell találnia, hogy ki is lehet az illető. Amikor kitalálták, az ajándék átadásra kerül és a következő ember kezdi el körülírni azt, akit húzott. Persze a játékot sokféleképpen lehet játszani
Nálunk, a Capoeira Hungriában, amikor taglaljuk, hogy kit húztunk ki, akkor pontosan az ellenkezőjét mondjuk el a tulajdonságainak, így megbolondítva a játékot. Tehát ha egy alacsony, kedves lányról van szó, a leírás így kezdődik: „Én egy olyan mogorva, magas srácot húztam, aki…” De ennél több variáns is létezik, hogy a játék megunhatatlan legyen.
Az úgynevezett Amigo ao contrário szabályai is különleges változatot eredményeznek, egy remek évben ezt is ki lehet próbálni. Itt nem a csoportnak kell kitalálnia, hogy kit húzott az ajándékozó, hanem annak kell kitalálnia, hogy kitől kapja az ajándékot, aki kapná. Tehát valaki bemegy a kör közepére és becsukja a szemét. Aki ajándékot fog neki adni, az felnyújtja a kezét és így már mindenki tudja, hogy ki az, csak az nem, aki majd ajándékot kap. Ezután kinyithatja a szemét az illető és kérdezhet, a csoport pedig felel. Ezt a játékot is meg lehet bolondítani szabályokkal… meg lehet szabni a kérdések számát, lehet ellentétes válaszok szabályával játszani is akár, hogy még bonyolultabb legyen. A résztvevők játékos kedvétől és életkorától függ a szabályok bonyolítása. Amikor kitalálta az illető, hogy ki lesz az ajándékozó, akkor kapja meg az ajándékát.
Amigo ladrão a játék neve, amikor mindenki magának vesz egy ajándékot, amit szeretne megkapni, majd ugyanúgy kell őket becsomagolni, hogy ne lehessen megkülönböztetni őket ránézésre. A résztvevők az összes ajándékot egy halomba teszik. (mondjuk a karácsonyfa alá) és mindenki húz egy sorszámot véletlenszerűen. A játékos aki soron következik, húzhat egy ajándékot a fa alól, vagy elvehet egy ajándékot valakitől, akinek már van a kezében. Mindenki megpróbálja a legjobb ajándékot megszerezni, ami neki a legjobban tetszik, tehát amit magának vett. Ha a kör végén vannak játékosok üres kézzel, akkor újra indul a kör. Akinél van ajándék, az passzolhat, vagy cserélhet ajándékot. Akinél még nincs, az felvehet a halomból, vagy elveheti valakiét. Mikor már mindenkinél van ajándék, akkor a játék véget ér és mindenki kibonthatja az ajándékot, amit megszerzett.
Amigo dança das cadeiras a játék neve, amikor székekkel játszik a csapat. Két változatát ismerjük. Az egyik változatnál annyi szék van a körben, ahány játékosunk van. A székeket körbe tesszük és véletlenszerűen mindegyik alá beteszünk egy ajándékot. A játékosok körbe sétálnak, táncolnak zenére, a székek körül és amikor a zene elhallgat, mindenki leül és a széke alatti ajándékot kapja.
A másik székes játékot jól ismerjük. Egyel kevesebb szék van a körben mint játékos. Ilyenkor az ajándékokat megszámozzuk sorban és utána kezdjük el a játékot. Akinek nem jut szék, amikor elhallgat a zene, az kapja az első ajándékot és így tovább. Ebben a játékban sincsenek vesztesek, hiszen mindenki kap ajándékot, így csak még viccesebb, hogy miként jutnak hozzá.
Az Amigo temático változat kicsit unalmassá teszi a játékot, mivel meghatározásra kerül, hogy az ajándék milyen árkategóriában és mi legyen. Könyv, DVD, szépségápolási cikkek. Amikor a játékra kerül a sor, már csak ki kell húzni a neveket és átadni az ajándékot. Ez könnyebbé teszi az előkészületeket, de kicsit elveszi a meglepetés örömét.
Cumprimento secreto néven ismerik azt a játékot, ahol szintén meg van határozva az ajándékok kategóriája és ára, de nem sorsoljátok ki a neveket, hanem annak adjátok oda az ajándékot, aki először felköszönt az ünnep alkalmából. Tehát ahogy találkoztok a helyszínen az ismerőseitekkel, az határozza meg az átadás sorrendjét. Egy capoeira csoportban például ahogy bemegy valaki az öltözőbe, aki először boldog karácsonyt kíván neki, azzal cserélnek ajándékot. Amikor már mindenki kapott és adott ajándékot az ünnep napján, akkor lehet kibontani őket.
Amigo econômiconak nevezik a játék gazdaságos formáját, ahol lehetetlenül alacsony összeget határoznak meg limitnek. A játék nagyon nehéz, hiszen alig pár forintból kell megoldanunk, hogy valami hasznos meglepetést szerezzünk be. Előre nem tudjuk, hogy kinek fogjuk adni az ajándékot, ami még bonyolultabbá teszi a játékot. Az ünnep napján történik meg a nevek sorsolása.
Egy nagyszerű változat a Amigos que se completam, amelyben az ajándékok előre megvételre kerülnek, majd az ünnep napján mondatpárokat írunk fel egy-egy cetlire. Például az egyiken az áll, hogy „Én vagyok a hold.” míg a másikon, ” Én vagyok a holdsugár”. Mindenki húz egy cetlit és amikor már mindenkinél van, megpróbálják csak a kihúzott mondatot mondogatva megtalálni a párjukat, akivel ajándékot cserélnek. Ennél nyilván sokkal kreatívabb mondatpárokat is ki lehet találni, vagy viccesebbeket, pajkosabbakat, a lényeg, hogy megtalálják egymást a párok és jól szórakozzanak közben a félmondatok illesztgetésével, ahogy mondogatják egymásnak keresgélés közben.
Bár a Karácsony a recepteket leszámítva olyan mint bárhol máshol a világon, ez a remek, szórakoztató szokás már nálunk is hagyománnyá vált. Mi legtöbbször a fordítottan körülírós változattal adjuk át az ajándékokat, de láthatjátok, hogy sok vicces variáció létezik még és mindegyiket érdemes kipróbálni. Magyarországon Mikuláskor és Karácsonykor is lehetőség nyílik az ajándékozásra, ezért osztom meg most veletek ezt a hagyományt és nem Karácsony előtt.
Kellemes ünnepeket kívánunk mindenkinek!