Manoel dos Reis Machado, avagy Mestre Bimba, 1899-ben (November 23) született, a bahiai Salvadorban. 74 évesen hunyt el, 1974, Február ötödikén, Goiânia-ban. A Capoeira egyik legnagyobb mestereként ismeri a történelem. Ő alkotta meg a Luta Regional Baiana-t, amit később már Capoeira Regional-nak neveztek.
Bár 1899-ben született, mégis 1900-ban lett csak hivatalosan anyakönyvezve és ez kisebb eltéréseket eredményez, mert sokan még mindig 1900-ra teszik a születésének évét.
Apja, Luiz Cândido Machado, anyja Maria Martinha do Bonfim. A beceneve, Bimba, ami egy kifejezés a falloszra portugálul, egy fogadás kapcsán jött, amit az édesanyja kötött a bábával a szülés idején. Az anya arra fogadott, hogy lány lesz a baba, a bába pedig fiúra. Amikor Manuel megszületett, a bába, amikor az anya megnézte a gyermeket, az újszülött lába közé, a kicsi „bimbájára” mutatott.
12 évesen kezdett el capoeirát tanulni egy Bentinho nevű liberdad-i navigációs kapitánnyal, bár ekkor még a hatóságok által tiltott volt a capoeira gyakorlása.
Nagyjából 18 éves korában Bimba már úgy vélte, a csapoeira elvesztette a teljes hatékonyságát, mint harcművészet és mint az ellenállás eszköze. Úgy gondolta, folklór tevékenységgé, néptánccá tompult, összesen kilenc mozdulattal. Ekkor történt, hogy elkezdte visszahozni a mozdulatokat a régi capoeirából, amit később már Angolaként ismerünk és a batuque-ből is vett át mozdulatokat. Bimba apja a batuque játék bajnoka volt, ezért is vélik sokan, hogy ebből is vett át elemeket a capoeirájába. Ez a játék hasonló volt a rioi pernadahoz. Bahiában játszották a feketék,  a huszadik század elején. A kör közepére állt az egyik játékos, védekező pozícióban, a másik pedig körülötte mozogva próbálta hirtelen támadásokkal a földre vinni. Ezeken a mozdulatokon kívül saját mozdulatokat is kitalált a capoeirájához.
Egészen ezidáig a capoeirát úgy lehetett tanulni, hogy nézték és próbálkoztak vele a rodában, Mestre Bimba viszont egy oktatási rendszert hozott létre hozzá, ami újdonságnak számított. Így kezdődött el a capoeira regional története.
Sokak szerint egyéb harcművészetek is hatással voltak a mozdulatok tökéletesítésére, mint például a judo, a box, a bírkózás különböző fajtái.
1928 egy nagy fordulópont volt a capoeira történetében, ahogy a rabszolgák leszármazottainak életében is. Bimba, tanítványaival egy bemutatót tartott Bahia kormányzójának kúriáján, ezzel meggyőzve a hatóságokat a capoeira kulturális értékéről. Az 1890-ben meghatározott tiltást 1930-ban feloldották. Akkor került először hatalomra Getúlio Vargas, aki a népszerűségét akarta növelni a döntéssel, de úgy határozott, csak zárt térben és hatósági engedéllyel lehet capoeira iskolát nyitni. Bimba kapott az alkalmon.
Mestre Bimba megalapította az első capoeira iskolát, az Academia-escola de Cultura Regional-t 1932-ben. hatalmas lépés volt ez, hiszen korábban csak az utcákon lehetett capoeirát látni, gyakorolni, ott is titokban. A capoeiráról alkotott vélemény viszont továbbra is pejoratív volt, a magasabb körökben még mindig egy ártalmas, veszélyes dolognak tartották, ezért a mester az intézményesítésen fölül új szabályokat is bevezetett.
A tanítványoknak tiszta, fehér egyenruhát kellett viselniük, meg kellett mutatniuk, hogy jó osztályzatokat szereznek az iskolában, különben nem edzhettek, jó tartással kellett járniuk-kelniük, és viselkedésükre is oda kellett figyelniük. Ezek mellett sok egyéb szabályt is hozott, aminek az eredménye az lett, hogy a felsőbb osztályok képviselői is elkezdtek részt venni az edzésein.
Úgy tudjuk, Mestre Bimba azzal tette próbára eleinte a belépő tanítványait, hogy egy fojtófogásba zárta őket három percre, és akkor fogadta el őket, ha kibírták ezt az időt lekopogás nélkül. Cisnando Lima nevű tanítványának csatlakozása után, aki Mitsuyo Maeda és Takeo Yano judo mesterek tanítványa volt korábban, megváltoztatta a „felvételijét” egy írásos tesztre és a hajlékonyság próbájára.
1936-ban kihívást intézett a többi küzdősport harcosai felé, hogy tesztelje a regional stílust. Négy meccse volt, Henrique Bahia, Vítor Benedito Lopes, Américo Ciência és egy capoeira mester, José Custódio dos Santos (Zé I) ellen. A mester mind a négy harcot megnyerte, és ekkor kapta a „3 pancadas” becenevet, ami három csapást jelent, hiszen ennyi támadás elég volt neki legyőzni egy-egy ellenfelet. Ezek a harcok Február hetedikén, 1936-ban, a Stadium Odeon-ban kaptak helyet. Az „Estado da Bahia” napilap „O Bimba é bamba” címmel publikált az eseményről. Egy arany bajnoki övet ígértek neki a szervezők, amit nem kapott meg, hát eszkábált egyet magának, persze nem aranyból.
Bimba sok mesterrel vitában állt azzal kapcsolatban hogy lehet-e a capoeirában ütéseket használni. Az egyik ellenlábasa, Lúcio „Barra Preta” de Tal, egy rendőrtiszt különösen sok pénzt veszített egy fogadáson, amikor Mestre Bimba ütéssel győzte le az ellenfelét.
Úgy beszélik, 1936 Augusztusában meg is támadta Bimbát, az Engenho Velho utcán. Pisztoly volt nála és hat másik ember is vele tartott, vágófegyverekkel felfegyverezve. A mester persze lefegyverezte és kiütötte mind a hét támadót. Bimba szerint viszont nem őt támadták meg, hanem a részeg rendőr és társai egy fiatal fiúval akartak elbánni éppen, amikor a Bimba közbelépett a védelmében. Az A Tarde újság publikálta a történeteket, mégnagyobb hírnevet hozva a mesternek. („Não é fácil pegar um capoeirista… Livrou-se da agressão com cabeçadas e rabos de arraia”)
1937-ben megszerezte az Állami Oktatási Központtól a certifikációt és hivatalosan is bejegyeztette az első capoeira központot.
Bimba iskolája közel volt Mestre Pastinha Angola iskolájához. Úgy tartják, a két mester tisztelte egymást és sosem mondtak rosszat a másik iskolájáról, mégis néhányan, Mestre Atenilo és Itapoan azt mesélték, a mestre azt kérte a tanítványaitól a közös rodákon, hogy okozzanak sérülést Mestre Pastinha diákjainak.
1942-ben nyitotta második iskoláját, ami halála után Bimba tanítványára, Vermelhora maradt, majd a nyolcvanas évektől Mestre Almiro felügyelte, később pedig Mestre Bamba oktatott benne.
Mestre Bimba 1935-ben bemutatót tartott Brazília akkori elnökének, Getúlio Dorneles Vargasnak, aki úgy nyilatkozott, „A capoeira Brazília egyetlen igazi nemzeti sportja”.
Elkeseredve, a hamis ígéretektől és a helyi hatóságok támogaátásnak hiányától 1973-ban Mestre Bimba Goiâniaba költözött egy korábbi tanítványának meghívására. 1974, Február 5.-én hunyt el. Poszthumusz Honoris Causa díjban részesítette a Bahiai Állami Egyetem, és tanításait számtalan mesteren kívül fia, Mestre Nenel is továbvitte, a Filhos de Bimba csoport vezetőjeként. Mestre Pastinha mellett Mestre Bimbát tartják a valaha élt legnagyobb mesterek egyikének. Tanításairól és pályája jelentősségéről többet megtudhatunk a róla készült dokumentumfilmben.

Mestre Bimba alapszabályai:

– Ne dohányozz és ne igyál, mert az rontja a teljesítményedet.
– Ne kérkedj a tudásoddal a capoeira rodán kívül, mert elveszíted a meglepetés erejét.
– Ne beszélgess edzés alatt. Inkább figyelj és tanulj.
– Mindig gingázz.
– Minden nap gyakorold az alapokat.
– A testünk maradjon laza és játsszunk közel az ellenfélhez, mert így lehet a legjobban – fejlődni.
– Jobb ha a rodában kapnak el, mintha az utcán.